Települési információk

Statisztikai adatok

Terület : 794 ha, Lakosok száma : 293 fő, Lakások száma : 143. GPS koordináták : 48.37887, 21.24557 EOV koordináták : 812838, 339576

Infrastruktúra

A településen a villamos áram, a telefon és a vezetékes ivóvízhálózat teljes egészében, míg a vezetékes gáz csak a település egy részén van kiépítve. A településen átvezető fő út aszfaltozott, a mellékutak is nagyrészt aszfaltozottak, gondozottak. A kommunális hulladékszállítás központosítottan megoldott. Korláton a lakossági alapellátást biztosító intézményhálózat működik, a közigazgatási alapszolgáltatások,az egészségügyi ellátás, és az alapélelmiszerellátás biztosítva van. A hiányzó szolgáltatások igénybevételének lehetőségét az önkormányzat szervezetten biztosítja. A településen falugondnoki szolgálat működik, mely tevékenységet egy falugondnoki busz, és egy utánfutó is segíti.Az egészségügyi magasabbszínvonalú ellátás, az oktatási alapellátási szolgáltatások a Vizsolyban működő intézményekben vehetők igénybe. Az önkormányzat korszerű, kényelmes falugondnoki busszal szállítja a helyi lakosságot hetente egyszer Encsre és Abaújszántóra bevásárolni, és egyéb hivatalos ügyeket intézni. Az igazgatási feladatokat a Vizsoly székhelyű Körjegyzőség látja el.

INTÉZMÉNYEK Polgármesteri Hivatal Cím: 3886 Korlát, Kossuth Lajos u.36. Telefon: 46/ 387-173 E-mail: postmaster@korlat.t-online.hu web:www.korlat.hu A Hivatal épületében könyvtár, számítógépterem és a helyi rendezvények, házasságkötések lebonyolításához igényesen kialakított házasságkötőterem áll rendelkezésre.
Egészségügyi tanácsadó Egészségügyi tanácsadó áll a lakosság rendelkezésére a Hivatal szomszédos épületében: Rendelés: hetente egy alkalomal, csütörtökönként 10 órától-12 óráig, melyet a vizsolyi körzeti orvos lát el.

házasságkötő terem	könyvtár	számítógép terem

Polgárőrség Korlát község önkormányzata polgárőrséget működtet, akik közreműködnek a települési rendezvények biztonságának, és a lakosság közbiztonságának biztosításában.

Játszótér A szabadidő park szomszédságában épült a gyerekek korzserű berendezésekkel felszerelt játszótere.

Szabadidő Park, parkszínpaddal 2010. szeptember 4-én adták át Korláton a szabadidős rendezvények központját a Szabadidő Parkot, és benne a Parkszínpadot, valamint II. Rákóczi Ferenc mellszobrát. A településnek ez a helyszín a közösségi rendezvényeik lebonyolításához kulturált körülményeket biztosít. Korlát főutcáján elhelyezett esztétikus fából készült virágládák, tájékoztató információs táblák, szemetesek a turisták kényelmét szolgálják és a faluképet javítják. A kényelmes buszvárók esztétikusan illeszkednek a faluképbe.

Temető

A temető az Önkormányzat gondozásában áll. A lélekharang 2004-ben az önkormányzat költségvetéséből készült. Készitője: Nemes Sándor hejcei fafaragó müvész.

Szolgáltatók

Bolt

A bezárt ÁFÉSZ bolt helyett a település főútcáján új boltot és söröző nyitott a TERBAU 2005 Kft, mely a település lakóinak és az átutazóknak megfelelő ellátást és szolgáltatást nyújt.

A bolt külső festése is megtörtént, így az üzlet még esztétikusabb látványt nyújt a falu főútcáján.

Vegyes bolt és sörözőavatása 2010.03.26.)

Posta

A postai szolgáltatásokat 2003.09.15-től mobilposta szolgálat biztosítja. A küldemények házhoz kézbesítését 2 órás kézbesítő látja el. Mobil posta elérhetőségi pont: Kossuth u. 25. sz.
Településre érkezése-távozása:

• 09.31-09.41
• 13.56-14.30

Működő vállalkozások

A településen 6 egyéni vállalkozó és 1 Bt. működik.

Földrajzi jellemzők

Korlát Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak-keleti részén, a Zempléni-hegység nyugati lábánál, Fony és Vizsoly között csodálatos panorámájú, csendet, nyugalmat sugárzó környezetben fekszik. A földrajzi terület természeti szépségekben és történelmi emlékekben rendkívül gazdag terület. A zempléni hegyek lábainál völgyben fekvő településben csodálatos látvány, friss levegő, csend és nyugalom élvezhető.

Megközelíthetőség

Közúton:
1. A Miskolc-Hidasnémeti viszonylatú 3-as főútról Novajidrányon - Vizsolyon át a Vizsoly-Abaújkér viszonylatú útról Fony felé balra letérve érhetjük el Korlát községet.
2. Akik a természeti szépségekben és történelmi emlékekben gazdag útszakaszt választják, azok az alábbi útvonalakon érkezhetnek meg a településre:

a) 3-as főútról Encs- Abaújkér-Vizsoly útvonalról jobbra Fony felé letérve,
b) Vagy a 37-es úton haladva Szerencsen-Abaújszántón át, abaújkér után jobbra Fony felé letérve érkezhetünk meg Korlátra.

Tömegközlekedés: A települést rendszeres autóbuszjárat köti össze a Forró-encsi és a novajidrányi vasútállomással.
Vasúton:
A Szerencs-Hidasnémeti vasútvonalon közös vasútállomása van Korlát-Vizsoly néven.

Korlát történelme

Korlát térsége már a kőkorban is lakott hely volt: erre utalnak a falu Ravaszlyuk elnevezésű dűlő-részében található maradványok. A régészek itt számos csiszolt kőkori eszközt találtak, ami bányászatra is utal. A kovabányászat korát az eszközként használt óriásszarvas csontok a felső paleiolitikum elejére teszi. A falu nevét valószínűleg egy 1267-ben említett, Arkai Corladus nevű személyről kapta. A korabeli oklevelekben Conradinak vagy Corradinak említették. Elsőbirtokosai a Lácziak voltak. 1530-ben már ismert volt szőlőterületeiről. A törökök 1640-ben elpusztították a falut, ami közel egy évszázadig tartó lakatlanságát okozta.
A Thököly-féle szabadságharcba a Lácziak is bekapcsolódtak, amiatt birtokaikat elveszítették. 1715-ben csak egy jobbágy és három zsellér lakta a falut. A század közepén újratelepült, és 1828-ra már 1100 fölé emelkedett a lakosságszáma. Az 1950-es években még saját orvosi rendelője, kultúrháza, iskolája volt a falunak. A község lélekszáma 1960-ban még 630 fő, 1970-ben 4150 fő, 1980-ban 365 fő, 1990-ben 336 fő, 2003-ban pedig kb 310 fő volt.
A település lakosságszáma az elmúlt években lassú csökkenést, és elöregedést mutat.

Falu szülötte

Korláton született református lelkész gyermekeként Kováts Mihály, a kémia magyar úttörője. Orvos, akadémikus. A nyelvújítás mozgalmához csatlakozva számtalan magyar orvosi, kémiai, botanikai szakkifejezés kitalálása fűződik a nevéhez. A sárospataki kollégiumban, majd Lőcsén végezte elemi és középiskolai tanulmányait. Utóbbi helyen "második Bibliothekarius" is volt egy évig. Diákoskodása után a losonci református gimnáziumban tanított négy esztendőn át, saját vallomása szerint "Publice Logicát, Ontológiát, Oratoriát, Pura Mathesist, Practica Geometriát, Latán (!) Literaturát, Római Antiquitást" - Kováts Mihály sokoldalúsága ezen felsorolásból is kiderül. Majd a pesti egyetem hallgatója lett (1789), ahol kiváló tanulmányi eredménye miatt már harmadéves korában az élettan tanársegédévé nevezték ki. 1791-ben orvosi diplomát szerzett. Ezután Bécsi, németországi, svájci, hollandiai egyetemeket, kórházakat látogatott sorra. Hazaérkezése után (1795) a pesti orvosi kar tagja lett, közben az egyetemen is tanított. Orvosi munkája mellett kémiával és ásványtannal foglalkozott. Részt vett a magyar tudományos és orvosi nyelv kialakításában, szoros barátságba került Kazinczy Ferenccel és Szemere Pállal. Jelentős ismeretterjesztő munkássága során próbálkozott a szaknyelv fejlesztésével. Orvosként szívós, de sokszor eredménytelen harcot vívott a tudománytalan nézetek ellen. A Magyar Tudós Társaság 1832-ben levelező tagjának választotta, illetve ugyanekkor a jénai Ásványtani Társaság is oklevéllel tüntette ki. A szabadságharc után Mezőcsátra költözött, és ott is halt meg 1851. június 22-én.

Kortársai feljegyzései szerint csak könyvben volt hajlandó közzétenni tudását, egyetlen cikke, tanulmánya sem jelent meg folyóiratban.

Első könyve Szükségben való és segedelem tábla a vízbe fúlt, megfagyott és holtan születni látszott kisdedekre nézve címmel 1798-ban Pesten jelent meg.

A következő 1799-ben Az emberi élet meghosszabbításának mestersége címmel. Ez utóbbi Christoph Wilhelm Hufeland munkájának átdolgozott magyarra fordítása.

Legfőbb munkája a Chémia vagy természettitka című könyve, mely lényegileg F. A. C. Gren hallei egyetemi tanár Grundriss der Chemie (1796) című könyvének fordítása. Ezen mű kötelező tankönyv volt a pesti egyetemen, azért magyarította, hogy a diákok magyarul tanulhassanak belőle. Az 1807-1808-ban megjelent mű négy kötetből állott; és először ismerteti a kémia egészét magyar nyelven. Előszavában ezt írja: "Én jeget törtem, mert a legelső magyar Chemiát írtam. Mindent tsupán magamnak kellett legelőször kikeresnem a nyelv kebeléből." "A magyarnak mind a nyelve, mind az esze alkalmatos arra, hogy a tudományokat magyarul tsepegtesse kedves magzatjainak az elméjekbe... mert ha igaz lészen, hogy magyarul írhatni Chemiát, akkor igaz lészen az is, hogy magyarul minden tudományt írhatni, tudva lévén, hogy a Chémia a legújabb és a legnehezebb tudomány" - olvashatjuk a könyvben. Az első kötetben a kémiai műveleteket ismertetve Kováts lesújtó véleményt mond az alkímiáról: "Az alchémiának semmi egyéb atyafisága nints a Chémiával, hanem hogy neveik hasonlók. Az igaz, hogy az alchémia anyja a Chémiának, de mit tehet arról a' leány, hogy az anyja bolond." A második kötetben Kováts az ásványi és növényi savakról ír, a harmadikban az állati testben levő anyagokkal, a negyedikben a fémekkel foglalkozik. Új kifejezéseket keresve például a kémikust "titkáts"-nak, a hidrogént "víztárgy"-nak, az oxigént "savanyító"-nak nevezte. Szavai jellemzően nem maradtak meg, és bírálták is miattuk

A hirtelen halál veszedelmeiben való segedelem, amely később szerbül és szlovákul is megjelent. (Pest, 1820)

Lexikon Mineralogicum enneaglottum címmel 1822-ben megjelent kilencnyelvű ásványtani szótárának kifejezései erősen hatottak a magyar kémiai szaknyelv kialakulására.

Az Értekezés a himlő kiirtásáról című könyvében a himlő elleni oltásokat népszerűsítette, melynek korai szószólója volt (Pest, 1822)

Medicina forensis (Pest, 1828) ami az első magyar törvényszéki orvostani tárgyú munka a táblaíró, bíró, ügyvédő, törvénytudó, törvénytanuló, orvos, tanuló orvos urak számára.

Antiorganons (Pest, 1830),

A gyógyszerészettel foglalkozott a Magyar patika (Pest 1838), melyet "a falusi külorvosoknak, földesuraknak és lelki tanítóknak" szánt.

Háromnyelvű természethon titoktan orvostudomány műszótára I-VIII. rész (Buda, 1845-48).

Mintegy 740 kötetből álló könyvtárát a sárospataki kollégiumra hagyta.

A mezőcsáti temetőben lévő fekete márvány síremlékén a következő felirat olvasható: "Itt nyugszik tekintetes KOVÁTS MIHÁLY kétszeres orvosnagy, Pest, Borsod, Abaúj, Zemplén, Szathmár, Máramaros vármegyék táblabírája. Több bel-és külföldi tudós társaság tagja. Született Abaúj-Korláton 1762. jún.7. Meghalt: 1851. jún.21."

Források

A település határában csodálatos panorámájú környezetben található tó közepén két forrás tör fel a pannoniszapos homokrétegből. Egy 1953-ban végzett mérés adatai szerint a magas vas és kén tartalmú víz hőmérséklete 21-27 C°, a vízhozam percenként 778 liter. A tó télen sem fagy be a melegvizes táplálás miatt. A források vize jelenleg hasznosítatlanul folyik el.

A forrás vize élményfürdőzésre, a mellette lévő tó horgászati és sport célokra egyaránt alkalmas lenne. A természetföldrajzi adottságok miatt a forrás köré ideális turisztikai központ szervezhető.

Kovabányák maradványai

A magyarországi őskori kovabányászat legkorábbi említése Mihalik József nevéhez fűződik, aki Fony határában talált őskori bányanyomokat.
A bányászat korát az eszközként használt óriásszarvas csontok a felső paleolitikum elejére teszik. Hasonló periódusból több kovabányára is vannak országos adatok, ezek között szerepel az észak-magyarországi Korlát község határában lévő is. A kovabányák használata kisebb-nagyobb szünetekkel folyamatos volt, egyes helyeken egészen a történeti korokig.